A henna sz� az arab hina sz�b�l sz�rmazik. Muszlim k�lt�rk�r�kben n�i n�vk�nt is szerepel, jelent�se: �ldott. 
A F�ldk�zi-tenger keleti r�sz�n a bronzkort�l kezdve alkalmaznak hennafest�st fiatal l�nyokon.
Legkor�bban egy Sz�riai sz�veg eml�ti a "henna" kifejez�st egy term�kenys�ggel �s h�zass�ggal kapcsolatos t�rt�netben. A legend�ban nemes h�lgyek tal�lkoz�ra k�sz�lnek f�rj�kkel, s erre az alkalomra �gy k�sz�lnek, hogy henn�t festenek maguknak.

T�bb fiatal n�r�l k�sz�lt kisplasztika ker�lt el� a Krisztus el�tti 1500- 500-ig tart� id�szakb�l, melyek keze hennafest�ssel d�sz�tett. A term�kenys�g �s a fiatal n�i l�t e korai �sszekapcsol�s�b�l eredeztethet� a "Henna est�je" kifejez�s, mely a h�zasuland� fiatal n� esk�v� el�tti est�j�n t�rt�n�, szertart�sszer� hennafest�sre utal. A Henna est�je sz�les k�rben elterjedt. �nneplik a zsid�k, muszlimok, hinduk is azzal, hogy f�leg a menyasszonyt, de esetenk�nt a v�leg�nyt is hennafest�ssel d�sz�tik az esk�v� el�tti �jszak�n.

A henna a hiedelem szerint �ld�st, j� szerencs�t, sz�ps�get hoz visel�j�nek. A legt�bb �s legbonyolultabb hennafest�st a feles�gek kapt�k szerte a vil�gban, ezzel er�s�tve a r�juk sz�ll� �ld�st.